Bemutatkozás. Nevem nem nagyon van, egyetemista vagyok egy közepes városban, két testvérrel rendelkezem, kevés baráttal, akikre viszont rábíznám az életem. Nem vagyok depressziós, magányos, nincs túl sok problémám, nem kell, hogy sokan olvassák, amit alkotok, mert magamnak csinálom. Hogy milyen vagyok, talán idővel kiderülhet, ha követed, amiket írkálok. Ennyi :)
Ez az első bejegyzésem, talán nem illene mindjárt a sulival kezdeni, de most ez lesz. Ma délután hivatalosan is végetért életem első vizsgaidőszaka. Lett két négyesem és egy ötösöm, ami, azt gondolom, nem rossz arány egy kezdőhöz képest. Megnéztük a következő félév tantárgyait, háááát... Nem biztos, hogy ilyen könnyen megússzuk, mint most. De erre még igyekszem nem gondolni. Hanem inkább az előttem álló két és fél hétre, amiben nem látok szerepet a suli számára. Annál inkább tervezek pihenést, vásárlást (mégiscsak lány vagyok, na..), egy kis takarítást, főzőcskézést, és nem unatkozást.
Holnap meg kell próbálnom beerőltetni megint a kontaktlencsémet... Eeee, előre élvezem... Ma csupán egy órán keresztül nyomkodtam a szilikont a szememnek az optikusnál, mire sikerült belenyomni a lencséket. Erre mondják az okosok, hogy te akartad. Csak reménykedem, hogy azért lassan belejövök, és könnyebben fog menni. Nem lenne poén minden reggel azért egy órával korábban kelni, hogy sikerüljön berakni a lencséket. Fárad is a szemem, lehet, hogy megerőltettem, miközben benne nyúlkáltam :P Fáradt is vagyok, korán keltem. Úgyhogy most nyugovóra térek, holnap pedig ismét építő jellegű feladatokat oldok majd meg.
Jóéjt.
Ez az első bejegyzésem, talán nem illene mindjárt a sulival kezdeni, de most ez lesz. Ma délután hivatalosan is végetért életem első vizsgaidőszaka. Lett két négyesem és egy ötösöm, ami, azt gondolom, nem rossz arány egy kezdőhöz képest. Megnéztük a következő félév tantárgyait, háááát... Nem biztos, hogy ilyen könnyen megússzuk, mint most. De erre még igyekszem nem gondolni. Hanem inkább az előttem álló két és fél hétre, amiben nem látok szerepet a suli számára. Annál inkább tervezek pihenést, vásárlást (mégiscsak lány vagyok, na..), egy kis takarítást, főzőcskézést, és nem unatkozást.
Holnap meg kell próbálnom beerőltetni megint a kontaktlencsémet... Eeee, előre élvezem... Ma csupán egy órán keresztül nyomkodtam a szilikont a szememnek az optikusnál, mire sikerült belenyomni a lencséket. Erre mondják az okosok, hogy te akartad. Csak reménykedem, hogy azért lassan belejövök, és könnyebben fog menni. Nem lenne poén minden reggel azért egy órával korábban kelni, hogy sikerüljön berakni a lencséket. Fárad is a szemem, lehet, hogy megerőltettem, miközben benne nyúlkáltam :P Fáradt is vagyok, korán keltem. Úgyhogy most nyugovóra térek, holnap pedig ismét építő jellegű feladatokat oldok majd meg.
Jóéjt.
