A szobatársam szerint elérkezett számomra a vég. Ezt akkor adta tudtomra, mikor közöltem vele, hogy regisztráltam egy bizonyos társkereső oldalra. Szerinte egyrészt felesleges, másrészt gáz. Hát igen, lehet, hogy van benne valami, ugyanis kaptam már néhány levelet, amiket véleményem szerint nem érdemes említeni, maximum elrettenésképp mutogatnám a fiatal kislányoknak. Kiemelném a kedvencemet: egy nős, kétgyermekes férfit, aki a kötözős-korbácsolós szexre bukik. Hát, nem mondom, hogy nem lepett meg, az első percben tényleg nem tudtam, sírjak, vagy röhögjek, vagy mi is legyen, de tényleg.
A remény akkor látszott felcsillanni, mikor kezembe vettem a sorsom irányítását, és kicsit körülnéztem a szóba jöhető pasik között. Csak a képeken futottam át, nem néztem adatlapot, így esett meg, hogy megakadt a szemem egy ismerős arcon. A csoporttársam volt, meg mellette az egyik haverja, és hamar kiderült, hogy ez a másik srác adatlapja. Aki mellesleg véleményem szerint jó pasi........ Szóval, most jön a dolog női logika része. Körülbelül egy napomba került, amíg körbekérdeztem minden, számomra fontos és kevésbé fontos embert a környezetemben, de tényleg MINDENKIT, hogy most mit csináljak. Egyedül a szobatársam mondta azt, hogy ő nem írna neki a helyemben, mert az furán venné ki magát. De a végén ő is belátta, hogy valamit tenni kell, szóval bíztatni kezdett ő is. Tehát első probléma megoldva, eldöntöttem: írok neki.
Jaja. Na de MIT??! Ezzel kapcsolatban viszont, mivel mindenki mást mondott, úgy döntöttem, finom leszek és nőies, nem rontok ajtóstul a házba. Olyan kis vicces-komoly levelet írtam, néhány célzással, poénkodással, stb. Bevetettem a kreatív énemet... Most úgy izgulok, hogy mit ír vissza!!! Mintha kb. 13 lennék....
Na, majd beszámolok a fejleményekről.
A remény akkor látszott felcsillanni, mikor kezembe vettem a sorsom irányítását, és kicsit körülnéztem a szóba jöhető pasik között. Csak a képeken futottam át, nem néztem adatlapot, így esett meg, hogy megakadt a szemem egy ismerős arcon. A csoporttársam volt, meg mellette az egyik haverja, és hamar kiderült, hogy ez a másik srác adatlapja. Aki mellesleg véleményem szerint jó pasi........ Szóval, most jön a dolog női logika része. Körülbelül egy napomba került, amíg körbekérdeztem minden, számomra fontos és kevésbé fontos embert a környezetemben, de tényleg MINDENKIT, hogy most mit csináljak. Egyedül a szobatársam mondta azt, hogy ő nem írna neki a helyemben, mert az furán venné ki magát. De a végén ő is belátta, hogy valamit tenni kell, szóval bíztatni kezdett ő is. Tehát első probléma megoldva, eldöntöttem: írok neki.
Jaja. Na de MIT??! Ezzel kapcsolatban viszont, mivel mindenki mást mondott, úgy döntöttem, finom leszek és nőies, nem rontok ajtóstul a házba. Olyan kis vicces-komoly levelet írtam, néhány célzással, poénkodással, stb. Bevetettem a kreatív énemet... Most úgy izgulok, hogy mit ír vissza!!! Mintha kb. 13 lennék....
Na, majd beszámolok a fejleményekről.
